ÚJ PTK-szabályok 2014.03.15-től
Az új PTK biztosításokat érintő fontosabb szabályai 2014. március 15-től
A díjfizetési késedelem módosult szabályai
Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító köteles előbb a teljesítésre írásban, harminc napos póthatáridő megjelölésével felszólítani a biztosítottat, a biztosítási szerződés pedig csak akkor szűnik meg – az esedékesség napjára visszamenő hatállyal -, ha ez a póthatáridő eredménytelenül eltelt.
Új szabály a kockázatvállalás helyreállításának (azaz a szerződés ún. reaktiválásának) lehetősége. Amennyiben a szerződés a biztosítási díj meg nem fizetése miatt szűnt meg, úgy a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül a szerződő fél kérheti a biztosítót a kockázatvállalás helyreállítására az eredeti biztosítási szerződés feltételei szerint – feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat teljes egészében megfizeti.
Nem derül ki egyértelműen az új törvény szövegéből, hogy a fizetési késedelemmel érintett időszakra kiterjed-e a biztosító kockázatviselési kötelezettsége, és milyen időszakra köteles a szerződő fél díjat fizetni. Ezen kérdéseket körültekintő módon kell rendezni szerződéskötéskor.
Előzetes fedezetvállalás
A felek ilyen tartalmú írásbeli megegyezése esetén lehetővé teszi az új Ptk., hogy a biztosító kockázatviselésének kezdete olyan időpontra essen, amikor a felek között a biztosítási szerződés még nem jött létre. Az előzetes fedezetvállalás a biztosítási szerződés létrejöttéig, de legfeljebb kilencven napig érvényes, és a létrejött szerződés szerinti biztosítási díjtétel alkalmazandó rá. Amennyiben a felek között végül mégsem jönne létre a biztosítási szerződés, a fizetendő díjat a biztosító egy előre meghatározott módszerrel maga állapítja meg.
Felelősségbiztosítási szerződések
A felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége ki fog terjedni az eljárási költségek megtérítésére – sőt, bizonyos esetekben azok előlegezésére – is.
Engedményezés megszűnése
Biztosítási összeget a hitel biztosítékaként engedményezni az új Ptk. szabályaiba ütközik! A már bejegyzett engedményezések azonban továbbra is fennmaradnak.
Az engedményezés helyébe a zálogjog lép:
A gépjármű és eszköz (pl. ipari gépek) finanszírozók esetén más megoldás is lehetséges. Tekintettel arra, hogy rendelkeznek biztosítási érdekkel, jogilag van arra lehetőség, hogy a vagyonbiztosításokban és a casco biztosításokban (flotta és lakossági) társbiztosítottként szerepeljenek a finanszírozók. Ebben az esetben a szerződési feltételekben kerül szabályozásra, hogy a biztosított finanszírozó csak a követelése erejéig jogosult a biztosítási összegre.
Kártérítés
A 2014. március 15-én, vagy azt követően bekövetkezett baleset károsultjai már nem kérhetnek nem vagyoni kártérítést, helyébe a sérelemdíj lép. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a károsultnak a sérelemdíjat is megtéríti, ha erre az új Ptk. alapján jogosult.
Vállalati felelősségbiztosítások esetén a testi épség, egészség sérülése esetén a sérelemdíj kerül megtérítésre. A testi épség, vagy az egészség sérülése hiányában a vállalati felelősségbiztosítások csak speciális esetekben (pl. ahol jogszabály kifejezetten előírja) adnak fedezetet a sérelemdíjra.
A sérelemdíj fogalma: Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
A meglévő szerződések felelősségbiztosítási fedezetei alapján az új Ptk. hatálybalépését követően bekövetkezett biztosítási esemény esetén a károsult igényt tarthat a sérelemdíj megtérítésére, de ugyanolyan feltételekkel, amilyenekkel a felelősségbiztosításban a nem vagyon kártérítést nyújtotta a biztosító. Valamennyi érintett termék esetében, a megújítás előtt a szerződő figyelmét fel kell hívni ennek lehetőségére (megújítási értesítőben, kötvényben).